Tóth Niki kölyökkutya tréner
Fotó: Vizslafotózás

Tóth Niki vagyok, kölyökkutya tréner, családi kutya oktató.

Amiben hiszek, amit képviselek

Meggyőződésem, hogy tudatos hozzáállással, a megfelelő módszereket alkalmazva, bárki számára egyszerű és élvezetes lehet a kutyanevelés. Hiszek az értő, érző, büntetésmentes és kényszermentes tanításban.

Azzal a céllal kezdtem el kölyökkutya trénerként tevékenykedni, hogy segítsek bizalmon alapuló, elmélyült kapcsolatot kialakítani kölyökkutyáddal (hazaérkezésétől, 8-10 hetes korától kezdve), illetve útmutatást adjak ahhoz, hogy megelőzd a félreértésekből, téves információkból, információhiányból fakadó viselkedésproblémák kialakulását.

Szeretnék minél több hasznos információt adni, hogy tudatosan és a kölyök számára érthető módszerrel tudd őt nevelni. Éppen ezért a tréningek során lépésről lépésre haladunk a kölyökkutya fejlődési üteméhez igazodva és engedelmesség helyett együttműködésre tanítjuk már 8-10 hetes korától kezdve, hogy szoros kötődés alakulhasson köztetek.

Ha már kutyavásárlás előtt is vannak kérdéseid vagy bizonytalan vagy azt illetően, hogy hogyan vidd haza a kölyköt, mit vegyél neki, mivel etesd, hogyan teljenek az első napok – ebben is szívesen segítek.

Történetem

Első saját kutyámra igen sokat kellett várnom, viszont annál nagyobb örömöt jelentett a vele való foglalkozás. Sziszi egy szuka rottweiler volt, 2004. január 1-én érkezett az életembe. Ő vezetett be a kutyás létbe és vele / rajta keresztül kezdtem el tanulni, hogy mit is jelent a kutyatartás, kutyanevelés.

Annak ellenére, hogy abban az időben még nem igazán volt divat a jutalommal tanítás, nagynénémnek hála alapvetően a pozitív megerősítésre helyeztük a hangsúlyt. Ezzel együtt bizonyos helyzetekben muszáj volt büntetést is alkalmazni – legalábbis akkor még azt hittem, hogy elkerülhetetlen.

Sziszi
Sziszi 2 évesen – 2005.

Dobos, a szálkás szőrű tacskó és Zami, a rottweiler

2016-ban egy kölyök szálkás szőrű tacskó, 2017-ben egy kölyök rottweiler lett az életem része. Mindkettőjüket már 8 hetes kortól tudatosabban tanítottam. Nevelésük során döbbentem rá, hogy milyen könnyen is megy a tanítás, ha tudom, hogy mit, miért, hogyan csináljak. Nagynéném, tenyésztőként és rutinos kutyakiképzőként ismét sokat segített, irányított és jó volt, hogy fordulhattam hozzá a kérdéseimmel.

Örömmel tapasztaltam, hogy az alapvető feladatok (ül, áll, fekszik, marad) mellett könnyebb trükkök tanítása is milyen egyszerűen és gyorsan megy. S bár a tanulási idő jókedvűen és élvezetesen telt, a mindennapokban is jól alakultak a kutyáimmal kapcsolatos történések, valahogy mégsem éreztem a teljességet.

Kutyaoktató képzés

Időközben folyton elém került Dömötör Júlia Kutyaoktatói képzése, amit végül 2018. őszén teljes nyitottsággal és élvezettel végeztem el. Amellett, hogy nagynénémtől kiváló alapot kaptam – ami egyébként sok mindenben egybevág Dömötör Júlia módszerével – a képzés segített a kutyák (köztük a saját kutyáim) mélyebb megismerésében és megértésében.

Olyannyira azonosulni tudtam a Láthatatlan Póráz Módszerrel, illetve a hozzá tartozó szemlélettel, hogy nem volt kérdés számomra, hogy a 2019. tavaszán induló Mester Tréner képzést is elvégzem. Az ott eltöltött hetek, hónapok hozták meg számomra az igazi áttörést és rálátást sok-sok mindenre.

Sokkal jobb lett a kapcsolatom mindkét kutyámmal – pedig már előtte is nagyon jónak éreztem – megértettem, mit miért csinálnak (vagy éppen nem csinálnak) és megtapasztaltam, hogy ha odafigyelek rájuk és a szükségleteikre, akkor teljes összhangban tudunk lenni akár erdőben, mezőn, belvárosban vagy éppen egy bevásárlóközpontban.

Szívet melengető és már-már hátborzongató érzés volt megtapasztalni, hogy amint teljesen nyitott lettem és figyeltem magunkra (igen, a saját igényeimre is), akkor a kutyáim mennyire kommunikálták az érzéseiket, a vágyaikat és bizony elkezdtek kérdezni is (pl. hogy egy adott dolgot szabad-e)!

Bár ez így összefoglalva idillinek és álomszerűnek hangzik, azért persze voltak nehézségek is. Biztos vagyok benne, hogy lesznek is még. Az viszont nem mindegy, hogy hogyan viszonyulunk a nehézségekhez és nyitottak vagyunk-e arra, hogy megkeressük az igazi okot, ami miatt az adott helyzet kialakult.

Zami kutyám nagy tanítom volt az igazi ok keresés kapcsán is. Miatta kezdtem el önismereti mentorhoz járni, aminek köszönhetően tudatosabban élem az életem (ami azt gondolom, pozitív hatással van a tréneri mivoltomra is). Sajnos Zamitól nagyon-nagyon korán el kellett búcsúznom, 3 és fél évesen átsétált azon a bizonyos Szivárvány Hídon. Azonban ezalatt a rövid idő alatt is rengeteget tapasztaltam vele, általa, aminek gyümölcsét – megoldásokat, trükköket – megosztom a tréningeken is, illetve a Kölyökkutya Kaland Magazinban is.